Sok szállodában megfordultam már az elmúlt négy évben. Volt közöttük kicsi, családias és nagy komplexum is. Nekem a kis hotelek jobban bejönnek, pedig ott ezerszer többet kell dolgozni, mivel a munkafolyamatok nem válnak úgy szét mint például egy nagy szállodában. Az ilyen helyeken gyakran nem csak szobalány vagy, hanem konyhai kisegítő, pincér és olykor még recepciós is. Főnöke válogatja, hogy éppen mit sóz rád.
A most következő hely több szempontból is meghatározó volt számomra. Egyrészt a fekvése már maga igen látványos, hisz egy hegyszirten áll, közvetlenül annak szakadékánál, úgy kb. 720 méterre a tengerszint felett. A szomszédságában az azonos nevű vár romjai fekszenek. Lentről amolyan makett látványt nyújtanak. Nem hiszem, hogy van olyan turista aki ne próbálta volna meg Bad Ragazból "lekapni" a kastélyt.
Bevallom töredelmesen, hogy sok felé kutakodtam a hotel történelmével kapcsolatban, azonban a halban található történelmi áttekintő is inkább a várral és a kolostorral foglalkozik, így sajnos a korai birtokosok neve is rejtve maradt.
Az első tulajdonos lelkesedése és kreativitása nem ismert határokat. A festői helyen fekvő épület mellé még egy kötélvasutat is tervezett, ami Bad Ragazból a hotelig szállította a vendégeket. Az első szerelvények 1892 augusztus 1.-én indultak. Menetrendje a völgyben közlekedő vonatokhoz igazodott. A kötélvasút menetideje háromnegyed óra volt.
Sajnos 1965-ben megszüntették a közlekedést, nyomvonalának nagy része még ma is látszik. Manapság egy szűk, szerpentines mű úton lehet feljutni, úgy 7-10 perc alatt, míg gyalogszerrel egy kiépített túra úton ami kb. 1 óra.
A sors produkál érdekes dolgokat, mégpedig azt, hogy 100 évvel később, 1980-ban a főnököm és felesége vásárolta meg a hotelt.
35 éves fennállásuk alatt az épület kisebb átalakításokon esett át. Új toldalék lett a csupa üveg Wintergarten (télikert) amit 1995-ben építettek és ezzel közel 180 fő egyidejű befogadását tették lehetővé a másik három helyiséggel együtt. A kert különlegessége, hogy rossz idő esetén is zavartalanul lehet élvezni a környék nyújtotta panorámát.
Kilátás a Wintergartenből.
1997-ben egy kisebb gáz-blokkerőmű is épült aminek köszönhetően a hotel energiaellátás terén - meleg víz, fűtés, világítás- teljesen önellátóvá vált.
Főnököm nagy tervei között szerepelt még a kötélvasút újáélesztése, azonban ezt végül el kellett vetnie.
Az épület 10 vendég szobája közül hármat emelnék ki, ez a Königsloge, a Schlosszimmer valamint a Gartenzimmer. Ők szinte állandóan be voltak foglalva. Minden szoba panorámás, a többség a Rajna völgye felé néz. Berendezésüket az egyszerű svájci puritanizmus jellemzi. Itt nem divat az agyon desing.
Königsloge: A szoba a hotel tornyában, egyben legmagasabb pontján található. Remek rálátással Sarganserlandra és a Rajnára. A szobába privát csigalépcsőn keresztül lehet feljutni.
..és a kilátás
Schlosszimmer: A Rajna völgye felé néző szobából lehet a legtöbb helyre rálátni. Fürdőszobája utólag lett beépítve.
..és a kilátás onnan.
Gartenzimmer: A legnagyobb szoba egy üveg télikerttel és terasszal. Déli fekvésének köszönhetően a legmelegebb és legvilágosabb.
Az erkélyről fantasztikus a kilátás a kertre és a környékre.
A szivárvány látványa sem piskóta egy-egy kiadós nyári zápor után.
A legtöbb látogatót a panoráma vonzzotta ide, azonban a hotelnek minden évben voltak színes szezon programjai, mint a negyedévente megrendezésre kerülő Dinner-Krimi, ami egy interaktív színházi vacsorát takart, a Manöverwoche, amikor főnök előszedte a gulyáságyúit és hetekig csak katonai kajákat szolgáltak fel, meg katonásdit játszottak egyenruhában. De ott volt még az Appenzeller Woche ami szintén egy kulináris hét az adott terület ételkülönlegességeiből. És ne feledkezzünk meg a skótokról sem. Hogy miért? Mert hát általában novemberben volt egy Whisky élményest, amikor a kaja mellett a skót Whisky is teret nyert, no nem üvegből, hanem hordóból.
Főnökék idén tartották a 35. jubileumukat, míg az épület a fennállása 135. évét. Szerény véleményem szerint mindkét szám szép múltat takar.
A hotel méltán lehet büszke nem csak az elhelyezkedésére, történelmi múltjára hanem arra is, hogy a Bad Ragazban lévő 5 csillagos hotel mellett itt fordul még meg a legtöbb milliárdos, legyen az orosz, esetleg az arab világból érkezett sejk, herceg vagy bármilyen kékvérű egyed.
Sajnos a tulajdonosok egészségi állapota nem teszi lehetővé a hotel további üzemeltetését, jelenleg értékesítés alatt áll.
A kérők sora végtelen, de külföldinek nem szívesen adnák el, akinek meg igen az nem rendelkezik megfelelő tőkével.
Azért remélem, hogy ez a fantasztikus épület még hosszú időn keresztül fog állni a maga méltóságában Bad Ragaz felett, és sikerül megfelelő vevőre lelni, aki ugyan azzal a hittel és lelkesedéssel viszi tovább a hotelt mint elődei.
A most következő hely több szempontból is meghatározó volt számomra. Egyrészt a fekvése már maga igen látványos, hisz egy hegyszirten áll, közvetlenül annak szakadékánál, úgy kb. 720 méterre a tengerszint felett. A szomszédságában az azonos nevű vár romjai fekszenek. Lentről amolyan makett látványt nyújtanak. Nem hiszem, hogy van olyan turista aki ne próbálta volna meg Bad Ragazból "lekapni" a kastélyt.
A másik ok, hogy szemben az eddigi modern munkahelyeimmel, itt azért a történelem lágy és olykor kísérteties szele is belengte az épületet. Ez szélviharok idején teljesedett ki, és néha az ember úgy érezte magát mintha a Skót felföld valamelyik kísértetkastélyában járna.
Nevét a szomszédos várról, ill. annak romjairól kapta, ugyan is 1880-ban - amikor épült - a várnak már csak a tornya és néhány védfala volt meg. A fal egy része ma a hotel kecskék által lakott részében is megtalálható.Bevallom töredelmesen, hogy sok felé kutakodtam a hotel történelmével kapcsolatban, azonban a halban található történelmi áttekintő is inkább a várral és a kolostorral foglalkozik, így sajnos a korai birtokosok neve is rejtve maradt.
Sajnos 1965-ben megszüntették a közlekedést, nyomvonalának nagy része még ma is látszik. Manapság egy szűk, szerpentines mű úton lehet feljutni, úgy 7-10 perc alatt, míg gyalogszerrel egy kiépített túra úton ami kb. 1 óra.
A sors produkál érdekes dolgokat, mégpedig azt, hogy 100 évvel később, 1980-ban a főnököm és felesége vásárolta meg a hotelt.
35 éves fennállásuk alatt az épület kisebb átalakításokon esett át. Új toldalék lett a csupa üveg Wintergarten (télikert) amit 1995-ben építettek és ezzel közel 180 fő egyidejű befogadását tették lehetővé a másik három helyiséggel együtt. A kert különlegessége, hogy rossz idő esetén is zavartalanul lehet élvezni a környék nyújtotta panorámát.
1997-ben egy kisebb gáz-blokkerőmű is épült aminek köszönhetően a hotel energiaellátás terén - meleg víz, fűtés, világítás- teljesen önellátóvá vált.
Főnököm nagy tervei között szerepelt még a kötélvasút újáélesztése, azonban ezt végül el kellett vetnie.
Az épület 10 vendég szobája közül hármat emelnék ki, ez a Königsloge, a Schlosszimmer valamint a Gartenzimmer. Ők szinte állandóan be voltak foglalva. Minden szoba panorámás, a többség a Rajna völgye felé néz. Berendezésüket az egyszerű svájci puritanizmus jellemzi. Itt nem divat az agyon desing.
Königsloge: A szoba a hotel tornyában, egyben legmagasabb pontján található. Remek rálátással Sarganserlandra és a Rajnára. A szobába privát csigalépcsőn keresztül lehet feljutni.
A hotel méltán lehet büszke nem csak az elhelyezkedésére, történelmi múltjára hanem arra is, hogy a Bad Ragazban lévő 5 csillagos hotel mellett itt fordul még meg a legtöbb milliárdos, legyen az orosz, esetleg az arab világból érkezett sejk, herceg vagy bármilyen kékvérű egyed.
A kilátás önmagáért beszél, legyen bármilyen az idő vagy legyen bármelyik évszak
Sajnos a tulajdonosok egészségi állapota nem teszi lehetővé a hotel további üzemeltetését, jelenleg értékesítés alatt áll.
A kérők sora végtelen, de külföldinek nem szívesen adnák el, akinek meg igen az nem rendelkezik megfelelő tőkével.
Azért remélem, hogy ez a fantasztikus épület még hosszú időn keresztül fog állni a maga méltóságában Bad Ragaz felett, és sikerül megfelelő vevőre lelni, aki ugyan azzal a hittel és lelkesedéssel viszi tovább a hotelt mint elődei.
