Fehér arany

Salzkammergutot számos vonzereje mellett a fehér arany tette világhírűvé. A vidéken már 7000 évvel ezelőtt is bányásztak sót. Több lelőhellyel is dicsekedhet, a legismertebbek a Hallstatti, és az Altaussee-i.
Ahoz, hogy megértsük miért ezen a területen van ennyi só, a geológiát kell segítségül hívni.
Évmilliókkal ezelőtt az őskontinens szétvált, aminek a partján akkoriban a mai Salzkammergut feküdt. A kiszáradt sós vizű tavakat a vulkánkitörések, a kőzeteltolódások és gyűrődések
évmilliókon át formálták, tolták, emelték és vonták be mészkőréteggel. Így került a só a hegyek belsejébe és ott nyugodott addig, amíg fel nem fedezték.
A kősó nem fordul elő tiszta állapotban, ezért azt kilúgozzák. A folyamathoz szükséges édesvizet csatornákon keresztül föld alatti kamrákba vezetik, ahol 1-2 hónap alatt feloldják a sót, majd a 
25%-os oldatot a párolókba továbbítják ahol a vizet elpárologtatják.
Nálunk is kapható a Bad Ischl-i só amely hófehér nagyon finom szemcséjű, erős ízű.
Több látványsóbánya is van, ahova be- ill. letérhetünk egy látogatás erejéig.
A sót nem csak ételízesítésre használták, használják. Élelmiszereket tartósítanak vele, bőröket készítenek ki és jelentős szerepe van a gyógyászatban is.

A fehér arany birodalma

Salzkammergut méltán híres mesés tavairól és alpesi hegyeiről, valamint az azok gyomrában megbúvó sóbányáiról és barlangjairól. Itt található a Világörökség részét képező Hallstatt is.
A régión három tartomány osztozik, nagyobb része Felső-Ausztriához, a többi pedig Stájerországhoz és Salzburghoz tartozik.
Fő folyója a Traun amely egyben vízgyűjtő szerepet is betölt. A stájer tavaknál ered, majd Gmundennél hagyja el Salzkammergutot, hogy Linznél egyesüljön a Dunával.
Kisebb nagyobb tavainak száma körülbelül 40 . A legnagyobb az Attersee, a fürdőzésre legkellemesebbek a Mondsee és Wolfgangsee, a leghűvösebbek pedig a Hallstättersse, Grundlesee 
és Altaussee. Több kisebb tavát csak gyalogosan érhetjük el egy jókora túrát követően, mivel ezen gyöngyszemek szépen megbújnak a hegyek ölelésében. És ha már a domborzatoknál tartunk akkor ejtsünk szót az Alpok ezen részéről is. Legmagasabb pontja a közel 3000 méteres Dachstein, amely a régió déli határát is képezi az azonos nevű vonulataival, keleten található a Totes Gebirge- Stájerországhoz tartozik- amely kőszikla rengetegeinek köszönhetően méltán kapta a Holt táj nevet. És ha már van Holt táj, akkor nem maradhat el a Pokoli táj sem, azaz a Höllengebirge. A hegycsoport Salzkammergut aránylag belső részén helyezkedik el és szerény 1500-1800 méteres csúcsokkal dicsekedhet. Földrajzi szempontból az Attersee és a Traunsee közé ékelődött be. Nyugaton a Salzburghoz tartozó Osternhorngruppe szintén "alacsony" ezresei ölelik körbe a területet.
Ezen hegycsoportoknak köszönhetően gyakorlatilag a táj egy zárt egységet alkot, így különálló klímája van, ami enyhe, magaslati természetű és ebből kifolyólag csapadékos is. 
Történelmét tekintve már a korai vaskorban is volt itt élet. Legalább is a Hallstattban feltárt sírok leletei alapján - melyek bronzból, vasból, elefántcsontból és aranyból készült tárgyakat rejtettek- erre következtettek a tudósok. Ezért is nevezik a történelem ezen szakaszát hallstatti kultúrának.
Az ismeretlen népeket a kelták követték, akik már az itt kitermelt sóval kereskedtek, amit a rómaiak tovább folytattak. Ők a szállítás felgyorsítása miatt széles úthálózatot építettek ki, ezeket nevezik ma sóutaknak. Ilyen például a Hallstatt Bad Ischl közötti országút is. 
A középkorban az osztrák hercegek kamarabirtoka, volt. Ez olyan koronauradalmat jelölt, amelynek a só volt a fő bevételi forrása.A Salzkammergut szó is Sókamarabirtokot jelent, és a hiedelemmel ellentétben semmi köze sincs Salzburghoz.
A terület igazán népszerű a K und K idejében lett. A császár gyakran időzött Bad Ischlben nyaranta.
A 19. század elején a gyógyvíz felfedezésével új korszak vette kezdetét. A sós kénes összetételű víz a légúti, keringési, bőr és nőgyógyászati problémákkal küzdőknek jelent javulást. Manapság minden igényt kielégítő gyógyhotelekben kezeltethetjük magunkat Bad Ischlben, Bad Goisernben és még számos más településen. A fürdőknek köszönhetően meglendült az idegenforgalmuk, ami ma is jelentős szerepet játszik a régió jövedelmében.
A II. Világháborúban a nácik rejtekhelynek használták a terület néhány tavát és barlangját, ahova a rabolt kincseket és hamis pénzeket valamint fontos iratokat helyeztek el. Ilyen például a Stájer Toplitz tó amibe állítólag hamis angol fontokat valamint fontos iratokat süllyesztettek el vízhatlan ládákban. Az Altaussee mellett fekvő barlangban találták meg a Magyarországról elhurcolt festményeket is.
Salzkammergut manapság turisztikai célpont. Mindenki talál megfelelő kikapcsolódási lehetőséget magának a nyaralása idejére, legyen az aktív vagy passzív pihenés. 

A linzer szülőföldje

Felső-Ausztria tartományi székhelyén járunk egy villámlátogatás erejéig.

Linz az ország harmadik legnagyobb települése, az osztrák nehézipar fellegvára, valamint közép-európa fontos közlekedési csomópontja. Négy pályaudvara, óriási folyami kikötőrendszere és egy nemzetközi repülőtere is van. 

Földrajzi szempontból a Linzi-medencében fekszik a Traun és a Duna találkozásánál.

Történelmét tekintve már a bronzkorban is lakott volt. nevét először a kelta időkben említik, mint Lentia ( Csónak). A római időkben polgárváros és helyőrség volt,majd az ezt követő időszakokban "átjáróház" lett. A bajorok itt építették ki a védelmi rendszerüket az avarok ellen, majd később itt vonultak át a magyarok és hunok nyugat felé. Nagy Károly frank hadai is innen indultak kelet meghódítására. A nyugodtabb időszak akkor köszöntött be, amikor a Babenbergek fennhatósága alá került. 1230-ban városi jogot kapott és egy erődítménnyel vették körül. 

1490 számunkra is ismert dátum, hisz Mátyás királyunk serege ekkor jutott el Bécsbe és a császárt egészen Linzig szorították vissza. III. Frigyes itt is hunyt el.
A vallásháborúkban gyakran szerepelt a város. 1645-ben III. Ferdinánd és Rákóczi György békekötésének volt a színhelye.
A napóleoni háborúkat ők is megszenvedték.
Az 1800-as évek végétől ipari fejlődésnek indult. Náluk épül meg először Európában az első sínpálya a Csehországi Budweisig. A II. Világháborúban 22 súlyos bombatámadás érte és 60.000 német menekültet kellett befogadnia. A nácik a Felső-Duna-vidék központjának tették meg és megépítették a Hermann Göring Műveket, amellyel megkezdődött a város nehéziparának fejlesztése.
Az újjáépítések után nem csak további gyárak és raktárépületek épülnek, hanem oktatási intézmények és sportlétesítmények is. Mivel a 70-es, 80-as években azzal illeték, hogy túl zajos és szennyezett a gyáraktól, szigorú intézkedések bevezetésével mára már jelentős javulás tapasztalható a levegőjében.
Eléggé kilóg a romantikus osztrák városok sorából. Óvárosa a Duna déli partján fekszik, reneszánsz és barokk házai nagyon szépek, noha az évek során beékelődött közéjük néhány modern épület is, de ezek nem "rondítottak" bele a várso arculatába. 
Mivel kevés idő állt rendelkezésemre, így csak a pályaudvartól könnyen elérhető Hauptplatzig mentem tömegközlekedéssel. Ez 4 vagy 5 megálló onnan, attól függően, hogy honnan akarjuk megnézni a Főteret. Ha a Duna felől kezdünk akkor 5 megálló.
Linz egy nagyon rendezett város, nekem olyan érzésem volt ezen idő alatt ott, hogy mindent mérnöki pontossággal terveztek meg. A házak gondozottak, a villamosok meg szinte egymást üldözik.:)

A rövid kitérő célja nem is inkább a város megtekintése volt, hanem a hely híres sütijének megkóstolása.:) 
A nálunk ismert linzer recept nem azonos az eredeti linzi-vel. A süti kikísérletezőjenek neve nem más mint Johann Konrad Vogel cukrászmester. A valódi linzer pedig a következő képpen nézz ki: Egy torta aminek tésztájába kerülhet mogyoró vagy mandula is. Ribizli- vagy eperlekvárral kenik meg, majd a tetejére linzer csíkokat tesznek hosszában és keresztben. Kezdetben csak a kitaláló cukrászdájában lehetett megvásásrolni, de később tömeggyártásba kezdtek.