Wartenstein

Sajna itt az idő annyira esősre fordult, hogy lehetetlen volt bárhova is elmenni túrázni. Mostanság kezd barátságosabbra fordulni, és csak éjszaka esik.:)
A wartensteini vár a munkahelyemtől 5 percre található és romjai egy része még a hotel területén is megtalálhatók a kecskék háza mellett. Központi része azonban a Felskopf délnyugati oldalán áll Bad Ragaz felett. Könnyen megközelíthető kijelölt túraút vezet hozzá a kertek alatt, legelők és gyümölcsösök mentén. Bad Ragazból a 451-es számú Postautoval lehet eljutni és a Wartenstein megállónál kell leszállni. Az út túloldalán már tábla mutatja a helyes irányt. Egy kisebb ereszkedés után, istállók és legelők között egy völgybe térünk le, hogy aztán egy félkört leírva felkapaszkodjunk a Felskopfra és elérjük célunkat, Wartenstein éppen maradt lakótornyának falait. A panoráma valami mesés. Nyugatról dél felé végig hatalmas hegyvonulatok, a völgyben alattunk Bad Ragaz, a Rajna, rajta túl pedig Maienfeld és Jenins látképe tárul elénk. A völgyben haladó vasút ilyenkor kis hernyónak tűnik, az autópályán az autók pedig csak apró guruló golyóknak. Ha kellő képen elkápráztatott minket a látvány és közben meg is éheztünk, akkor érdemes a lakótorony lépcsőjén lebandukolni a szalonasűtöhöz. Itt bekészített fahasábok várják azokat akik kellő képen felkészültek egy szabadban elköltött ebédre. Közben pedig továbbra is gyönyörködhetünk a felséges kilátásban, közel 730 méterre a tengerszint felett.

A vár története egészen 1206-ig nyúlik vissza. Ekkor építette úgyan is a pfäfersi kolostor főpapja. 1208-tól gyakran cserélt gazdát, végül 1261-ben a Wildenbergi urakhoz került, akik a freudenbergi várat is birtokolták. 1341-ben II. Hermann apát átépítette a várat. Az erődben egy kápolna is épült. A sváb háborúk idején fontos védelmi szerepet töltött be. Miután a harcok elcsendesedtek a vár ismét visszakerült a főpapokhoz. A reformáció idejében a várat felfegyverezték, ma is látható néhány helyen lőrés.
A 16. század közepére az állaga megromlott, Pfäfers főpapjai pedig már nem találták megfelelő lakóhelynek. Így történt, hogy köveit lassan széthordták és a környékbeli építkezéseken használták fel.
Maradványait 1974 és 76 között restaurálták. Ma Bad Ragaz tulajdonában van.

A Hotel Wartenstein látképe a szomszédos várból

Bad Ragaz látképe

Ki enne egy jó kis sült szalonnát?

Maienfeld és Heidi birodalmának panorámája a várból

Svájc legrégibb városa

Most városlátogatós hangulatban vagyok, no meg az időjárás is terelget abban, hogy milyen programokat szervezzek magamnak. Mert hát itt kérem megint esik és esőben nagyon nem jó túrázni, így fogtam magam és felcsüccsentem a Churba tartó vonatra.
A város Svájc egyik legrégibb városa, története a kelta korig nyúlik vissza amikor még Kora néven emlegették a települést. A Rajna partján való fekvésének és az észak-déli útvonalba való beleesése miatt mindig is jelentős szerepe volt. A középkorban céh város volt, jelentős kereskedelmi csomópontként is üzemelt, majd a reformáció és a 30 éves háborúk idején szinte porig rombolták. Churt a 17. század közepén építették újjá. 1820-tól Graubünden kanton fővárosa. A város magja az óváros, amit a pályaudvartól egy pár perces sétával el lehet érni. Számos neves háza van, hogy egyet említsek, az az Obergassén lévő Aranykereszt ház, melynek homlokzata valami mesés látványosság.

Említésre méltó épületek még a hatalmas tornyú St. Luzi templom, a Mária mennybemenetele katedrális impozáns épülete és a Martin templom. A szűk sikátoros utcák jellegzetes középkori hangulatot árasztanak. Kicsit olyan Salzburg óváros érzésem volt. Itt azonban cégtáblák helyett zászlók lógnak a házak homlokzatáról.

A számos kulturált kávézóval és pékséggel tarkított óváros remek kirándulási célpont lehet, de itt rengeteg bevásárló központ is található, szóval shoping Stadtnak sem rossz. Persze csak rossz idő esetén..:)

Séta az adóparadicsomban

Igen, a világ 6. legkisebb állama, ami Ausztria és Svájc között terül el, igazi adóparadicsom és Liechtensteinnek hívják.
Fővárosa Vaduz, amit Sargansból- ide közvetlen vonat van Budapestről- egy 30 perces buszozással lehet elérni. A napijegy ára 18.80 CHF.
A mai hercegség területét 1699 és 1712 között apránként vásárolta fel a Liechtensteini herceg. Mint önálló államról 1719-ben tesznek először említést.A család  szoros kapcsolatot ápolt az Osztrák-Magyar Monarchiával , éppen ezért több időt töltöttek Bécsben vagy csehországi birtokaikon mint Liechtensteinben. Az I. Világháború kitörését követően inkább Svájc felé húztak, aminek köszönhetően vámunió jött létre köztük és 1923 óta ők is a svájci frankot használják fizető eszköznek. A kapcsolat érdekessége, hogy az ország védelmét is Svájc biztosítja.
A hercegi családról még annyit, hogy bár a II. Világháborúban szinte a teljes lengyelországi és csehországi birtokaikat elveszítették- azért a vagyon jó részét sikerült kimenekíteniük- ma mégis a világ leggazdagabb családjai között tartják őket számon. II. János Ádám herceg magánvagyonát mintegy 2 milliárd dollárra becsülik.
Kis állam lévén a politikai felépítése is egyszerű. Az alkotmányos monarchia élén a herceg áll. A kormány 5 tagú, a parlament 25 képviselőből áll.

A parlament épülete a sétáló utcában.

Csak érdekesség képen még annyit, hogy a nők 1984-ig nem rendelkeztek szavazati joggal és most sem szavazhatnak mindenben, pl. önkormányzati választásokon nem vehetnek részt. 2003-ban kibővítettét az alkotmányt, több jogkörrel ruházták fel a herceget és ha egy község esetleg megszavazza, kiléphet az államból.
Vaduzban található a parlament, itt székel a hercegi család, itt van a katolikus érsekség, valamint itt található a hercegi és állami műgyűjtemény is. A város sétálóutcája hemzseg a neves világmárkáktól, a Rolextől az Adidas-ig itt minden megtalálható.

Sajnos nagy csalódás volt számomra, hogy - még csoportosan, idegenvezetővel sem- lehet megtekinteni a hercegi várat és a Vörös házat sem. Mindkettőt tisztes távolból le lehet fotózni. A várhoz egy 10 perces gyalog úton lehet felsétálni.

Menet közben pedig megcsodálhatjuk Vaduzt felülről is. Aki kedvet érez hozzá, az egy kis vasúttal is bejárhatja a várost. A bankok és hipper modern irodaházak szomszédságában szőlőskertek és régi villák húzódnak meg a környező domboldalakon, így érdemes letérni az kijelölt vándor utakról és esetleg a szűk, kanyargós hegyi utcácskákon keresztül felkapaszkodni a hercegi várhoz.
Vaduzra jellemző, hogy sok ázsiai tehetős turista fordul meg itt, szóval aki ide látogat annak arra is fel kell készülnie,hogy a minden apróságot meg egymást fotózó kis emberkék olykor megkérik angolul vagy tört németességgel, hogy készítsen róluk képet. Nekem 3 ilyet is sikerült kifognom, már a végén  úgy voltam, hogy kérek borravalót ezért, mert én is turista vagyok, még ha nem is ázsiai, meg nem fotózok le minden apróságot..:)
A városnézés a hercegi várhoz való feljutással úgy két órába telt, szóval még átutazóban is érdemes ide beugrani.

Vaduz látképe.