Lech am Arlberg, a svájci kísértet

A magyar történelem egyik szomorú emlékéről- 955. évi Lech mezei csata ami Bajorországban zajlott- ismert Lech folyó forrásvidéke Voralbergben, az azonos nevű településen található. A folyó folyása északnyugati irányú és Tirolon keresztül hagyja el Ausztriát. Útját a Lechtaler Alpen és a Bajorországgal határos Allgäuer Alpen 2500-2600 méteres vonulatai kísérik.

                       A Lech folyó Zug és Lech között. A túraút könnyű és mesés.

De most nem a folyó történetével szeretnék foglalkozni.
Lech egy 90 négyzetkilométeren elterülő, 1500 lakosú település 1450-1717 méteren. Hogy miért ez a két tengerszint feletti szám? A falu központi magja a völgyben található míg Oberlech a fölött az északnyugati oldalon, valamint hozzá tartozik még a 2,7 kilométerre fekvő Zug (1511 m) is. Oberlechet nyáron egy keskeny szerpentines úton lehet megközelíteni, télen azonban csak kabinos felvonóval. Jellemzője, hogy rengeteg 4-5 csillagos hotelje és apartmanja van. Zug szintén számos minőségi szálláshellyel rendelkezik, valamint több túraút, télen pedig síút indul innen 
A völgyben fekvő település is nagyrészt a szállodákról szól minden kategóriában. Felkapott téli üdülő hely ami rengeteg elismerést is bezsebelt az évek során. A táj rendkívül gazdag hóban és napsütésben. Nyáron azonban gyakoriak a kiadós záporok, zivatarok. Egy jó vízhatlan cipő és esőkabát mindig legyen nálunk.

                                                           Lech

Nevét krisztus után 642-ben említik először mint Licca. A Rétoromán- ez Svájc Graubünden nevű kantonjából származó nyelv- határ nevek, mint Flexen, Gampa, Zürs és Monzabon már  a korai alpesi időkben is ismertek voltak. 1059-ben IV. Henrich császár egy nagy vadászterületet hozott itt létre amit kosokkal telepített be, majd az augsburgi püspökségnek adományozta, ami 1814-ig a tulajdonukba is maradt.
Lech a - egy Nyugat-Svájci kantonból érkezett- Walserek által lett benépesítve. A magas völgyekben akkor tájt körülbelül 1300 bevándorló érkezett.
A szomszédos települések, mint Schröcken, Hockrumbach, Warth és a Kleine Walsertalnak is ez a népcsoport a lakója. Fő tevékenységük az alpesi gazdálkodás, mint állattenyésztés, valamint minden ehez kapcsolódó tevékenység- tejgazdaság, húsfeldolgozás- valamint az erdészeti munkák. Itt rengeteg fenyő van, a terület nagy részét anno csak ezek a fák borították. Lechen van egy ilyen nevű negyed is, "Tannberg am Lech".

                                           Jellegzetes alpesi házikó

1806-tól a Napóleoni háborúk alatt a Bajor Királyság fennhatósága alá tartozott, Voralberggel és Tirollal együtt egészen 1814-ig.
A környék igazi fellendülését az 1800 évek vége hozta meg, amikor is a gazdaságot még a turizmus is fellendítette. Elsősorban a síelésre kell itt gondolni, mint sport elfoglaltság és kellemes szabadidő töltés. 1906-ban Zürsben nyílt meg az első síiskola amit Viktor Sohm vezetett. 1923 és 1924 között már vendégek részére is indultak csoportos sífoglalkozások. 1937-ben Zürsben készült el az első sílift. 1949-től a térség már figyelemre méltó vendégforgalmat bonyolít le. 
A falu nevezetessége a XIV. században épült Szent Miklós templom. Érdekessége, hogy gótikus és barokk stílusjegyeket visel magán.

                                                        Szent Miklós Templom

Lech egyébként nem csak télen nyújt remek kikapcsolódást, hanem nyáron is számos lehetőségünk van, a különböző rendezvényektől egészen a túrákig, melyek nehézségi fokai változóak. Felmehetünk a Rüfikopfra és a kilátóból rácsodálkozhatunk 5 ország hegyeire, de akár elgyalogolhatunk a Spullersee-ig vagy fellibegőzhetünk a Kriegeralpéra. A kilátás mindenhonnan mese szép és feledhetetlen.

Néhány érdekesség a végére:
Mi az a Best of the Alps?
Európa 12 klasszikus nemzetközi síparadicsoma egy tömörülésben. Ezek pedig a következő helyek: Chamonix Mont Blanc, Megéve-Franciaország, Cortina D' Ampezzo- Olaszország, Davos, Grindelwald, St. Moritz, Zermatt-Svájc, Kitzbühel, Lech Zürs am Arlberg, St. Anton am Arlberg, Seefeld- Ausztria,Garmisch Partenkirchen-Németország
Mi az a der Weiße Ring?
A Fehér gyűrű egy nagyon komoly sífutó verseny, melyre bárki nevezhet, ez amolyan erőpróba nem csak profiknak. Az nyer aki a 22 kilométeres távot a legrövidebb idő alatt teszi meg. Lechben erre 2016 január 16.-án fog sor kerülni.
Arlberg Classic Car Rally
Általában nyár közepén kerül megrendezésre. Ilyenkor az oldtimerek büszke tulajdonosai egy időmérő verseny keretében vágnak neki a hegyi utaknak, csodás ritkaságaikkal. 

A síelés bölcsője

Ausztriában sok varázslatos hellyel találkozhatunk, de ez a régió minden képzeletet felül múl. Észak-Tirol nyugati részén járunk melyről számtalan szépirodalmi mű is megemlékezik.
Az Arlberg az ország harmadik legmagasabb hágója (1802 m) a tiroli St. Anton és a voralbergi Langen között terül el. Sokáig télen nem volt járható kocsival, mert nagyon szerpentines és szűk. Mára azonban a 16 kilométeres jól kiépített országutat havas időben is biztonságban megjárhatjuk. A hágón egy alagúton is átvághatunk. Közúti alagútja- 1970 novemberében nyitott meg- Európa leghosszabb alagútja, 14 km hosszú, modern és fizetős, még a helyieknek is. Magán véleményem, hogy ha ezt az utat választjuk kocsival, akkor sok fantasztikus élménytől fosztjuk meg magunkat. Inkább vágjunk át a hágón. Itt még el is térhetünk- egy korábbi blogomban már említett- Flexenhágó felé. Télen ezen a vonalon lenyűgöző ha egy hóviharba keveredünk. A hatalmas hegyek és a több száz méter mély szakadék elvész a kavargó hópelyhek rengetegében, miközben mi biztonságban, egy árkádos, olykor pedig alagutas úton haladunk felfelé. 
Az Arlbergnek van még egy vasúti alagútja is, mely 10,2 km hosszú és egyben Ausztria leghosszabb alagútja. 1880-ban kezdték el építeni és mindössze 4 év alatt készültek el vele. A munkálatokban rengeteg gyermek is részt vett.
A síelés bölcsőjének tekintett St. Anton az alagutak keleti bejáratánál fekszik, és itt kezdődik a hágót átszelő út is.

A tengerszint felett 1287 méterrel fekvő település neve szorosan összefonódik a síelés történetével. Számos legendás sportoló született vagy tevékenykedett itt. 
Hírnevét Hannes Schneidernek  köszönheti, aki itt fejlesztette ki különleges lesiklótechnikáját és itt alapította meg 1901-ben az Arlbergi Siklubot.
Népszerű versenye az Arlberg-Kandahar-lesíkló verseny. Lord Kandahar 1911-ben alapította a díjat a legkiválóbb sífutó számára, amit később Hannes Schneider és Sir Arnold Lunn "modernizált" és a mai napig Ausztria egyik legizgalmasabb bajnoksága.
St. Antonnak van egy másik nagy szülötte, ő pedig nem más mint Karl Schranz. 1938-ban született polgári családban, az apja vasutast szeretett volna belőle, de őt és öcsét jobban érdekelte a síelés. Első győzelmét 1957-ben aratta az Arlberg-Kandahar versenyen. 1962-ben megszerezte az első világbajnoki címét. Számos kupát és serleget gyűjtött be az 1972-ig tartó karrierje során. A futballban is kipróbálta magát. Élete legnagyobb büszkeségének tartja, hogy 2001-ben szülőfalujába el tudta hozni az Alpesi Sívilágbajnokságot. Csak úgy mellékesen jegyezném meg, hogy ekkor ünnepelte 100. születésnapját az Arlbergi Síiskola is.

St. Antonhoz még két település kapcsolódik közigazgatásilag, ezek pedig St. Christoph és St. Jakob. Legnevesebb kilátópontja  a 2811 méteren fekvő Valluga csúcs.
Az igazat megvallva a falu maga különböző kategóriájú hotelek tömkelegéből áll, melyek inkább csak a téli szezonra nyitnak ki. Nyáron amolyan szellem vidékké válik.

                                              St. Anton egy korabeli fotón

Az idő nem mindig szép

Az Arlberg vasútvonal anno

A sváb gyerekek, sváb vándorlás

Nekünk magyaroknak ez a két szó nem jelent semmi fontosat, de ha németül írom, hogy Schwabenkinder, Schwabengehen, akkor már egyeseknek elkezd valami derengeni. 
Eredetileg egy tiroli falu története után kutakodtam, és ahogy az mostanság lenni szokott, belebotlottam egy érdekes szóba, a fenti Schwabenkinder-be. Innen pedig egyenes út vezettet oda, hogy a kis alpesi településről még egy kannyi infóm sincs, de legalább most már tudom a fentiek mit takarnak.
Forgassuk vissza egy kicsit a történelem kerekét és kalandozzunk egyet a múlt század alpesi világában.

1625-öt írunk. Johann Konrad Konstanz az ausztriai bludenzben fekvő kastély ápolója egy feljegyzésében arról számol be, hogy évente egyre több gyerek megy Montafonból - ez egy régió Bludenztől délre - a sváb földi Ravensburgba. Vajon miért kelnek útra és miért pont ebbe a városba tartanak?
Ezekben az időkben igen nagy volt a szegénység és nélkülözés nem csak a hegylakók körében, de  a völgyekben fekvő településeken is - egy parasztcsaládban nem volt ritka a 9-12 gyerkőc - így eset meg, hogy a fenti időpontban már tömegével vándoroltak a  gazdaságilag jobb módú német városok felé szezonális munkát keresve az 5-14 éves gyerekek. Nem csak Ausztriából, hanem Dél-Tirolból, Svájcból és Liechtensteinből is. A Schwabenkinder megnevezés pedig a német ajkúságukból ered, hisz mindnyájan német nyelvterületről származtak.

                   "Orme Goga händ müaßa gehen." - Arme Kinder mussten gehen. 

A Schwabengehen kezdetét a 16. századra teszik, tetőfokát pedig a 19. században érte el. Minden évben kora tavasszal - akkor még javában havazott vagy esett az eső - rossz cipőben, lenge ruházatban, batyuval  a hátukon vágtak neki a hegyi utaknak, hogy Ravensburg, Friedrichshafen, vagy Kempten gyerekpiacain - Kindermarkt - felajánlják munkaerejüket. A szerencsésebbek falusi gazdaságokhoz tudtak elszegődni, ahol ételt és szállást kaptak, a szezon végeztével-október vége- pedig új ruhával, sapkával és cipővel valamint némi borravalóval térhettek haza. A lányok többsége cselédként helyezkedett el gazdagabb polgári családoknál.

                                           Ravensburg gyerekpiaca 

Hogy milyen utat tettek meg ezek a gyerekek akkortájt, arról az alábbi térkép többet mond.

 A szédítő távolságokat gyalogszerrel tették meg, nem volt ritka, hogy 7 nap alatt 200 kilométert is gyalogoltak. A terepviszonyok sem voltak kedvezőek. Hatalmas hegyek, hágók, az időjárás szeszélyéről már nem is beszélve - havazás, eső, néhol akár mínusz 10 fokos hőmérséklet. 
Ha szerencsés volt a csoport, - a falvakból mindig csapatokban indultak el - akkor éjszakára meg tudták magukat húzni istállókban, ahol egy kicsit felmelegedhettek és aludhattak. A vándorlás során arra azonban nem volt sok idejük. Nem volt ritka, hogy csak napi 4-5 órát pihenhettek.
A vasút kiépítésének köszönhetően az utazások időtartama szerencsésen lerövidült. 1858-ban megnyílt a Chur és Rheineck közötti vonal, ami a graubündeni-svájci-sváb gyerekeknek volt nagy segítség. 1884-ben az Arlberg vasút is elkészült Ausztriában. Itt jegyezném meg, hogy ezen vonalak kiépítésében gyermek munkások is részt vettek- az Arlberg alagút építéséről szóló írásban botlottam bele a Schwabenkinder kifejezésbe.1891-ben pedig megalakul a Parasztgyerek Egyesület ami innentől szervezett formában utaztatta az osztrák gyerekeket. Ebben az évben gőzös hajók is útnak indulnak a Bodeni tavon, ezzel is rövidítve az utazás idejét.
Kindermarkt
A piac márciusban kezdődött és október végéig tartott. Nem volt veszélytelen a gyerekek számára. Gyakran voltak zaklatásoknak kitéve, de a munkáltatók is előszeretettel éltek vissza a szolgálataikkal. Az 1800-as évek vége felé már elég nagy volt a zúgolódás  a gyerekpiacok ellen, egy újságcikk egyszerűen csak Sklavenmarkt-ként azaz rabszolgapiacként említi a helyeket. A virágzásnak még Mária Terézia 1774-es oktatási reformja sem tudott gátat szabni - ekkor vezette be az iskolakötelezettséget a 6 és 12 év közötti gyerekeknek - mert 1796-ban Josef Rahrer arról ír, hogy a tiroli imsti körzetet több mint 700 gyermek hagyta el azzal a céllal, hogy Sváb földre menjen.
A Schwabengehen alkonya
A 19. században fénykorát élő Kindermärkte - azokban az időkben évente 5-6000 gyerek fordult meg a piacokon-  alkonyát az I, Világháború kitörése jelentette.1915-től az ilyen piacok szüneteltek is, azonban a háború végeztével ismét megnyitottak. 1921-ben pedig Württenberg már a Schwabenkinder-re is kiterjesztette  az iskolai kötelezettséget. Mindez azonban nem volt akadálya a Kindermarkt zavartalan működésének, hisz amíg volt kínálat és kereslet addig minden ment a maga útján. A feljegyzések szerint a sváb járásnak 1950-ben lett vége.
Számos írás maradt meg a Schwabenkinder-ről. Köztük van Regina Lambert életrajza is. Ő 10 évesen ment szerencsét próbálni Sváb földre és ezen élményeiről könyv formájában számol be.
2002-ben jelent meg Elmar Bereuter "Die Schwabenkinder" című regénye, amiből 2003-ban osztrák-német koprodukcióban film is készült.

Tirol

Külföldi "szakmai karrierem" ebben az Osztrák tartományban kezdődött, és jó néhányszor vissza is sodródtam ide, de még soha nem írtam róla egy szót sem, pedig van néhány dolog amit érdemes tudni róla.
Ausztria harmadik legnagyobb tartománya három részből áll, Észak-Tirol - földrajzilag az ország nyugati szárában helyezkedik el - Dél-Tirol - ma Olaszországban található - és Kelet-Tirol. Észak- és Kelet-Tirol között közvetlen kapcsolat nincs. Aki egyikből a másikba szeretne jutni az Salzburg tartományon keresztül teheti meg. Székhelye Innsbruck.
Fő folyója az Inn. Nyugaton Voralberggel, északon Németországgal - Bajorországgal - keleten Salzburg tartománnyal, míg délen Olaszországgal - Dél-Tirollal - határos.

         Grossglockner a Franz Josefs Höhéről, előtérben a Pasterzen-gleccserrel

Itt található az ország legmagasabb pontja a Grossglockner, (3797 m) de nem ez az egyetlen földrajzi szépség, mert a nyáron is hósipkás óriás csúcsok mellett még körülbelül 19 gleccserrel is büszkélkedhet.
Mikes Sámuel utazó hazánkfia így összegezte első benyomásait a tartományról 1847-ben készült útirajzában: " Tyrol hegyei sötét, komor kinézésüek, nem oly vidámok mint a schweiziak, de magasságuk ezekéivel vetélkedik. Mutatkoznak nagy fenyvesek,lerohanó vízesések, számtalan rom, régibb s újabb történeti emlékek, sok helyeken szép kolostorok, havasi kunyhók, melyekben nemcsak férfiak mint Schweizban, hanem nők is készítik a sajtot. Tyrol igen sokféle sajtot készít. Sajtja európai hírü; Voltam havasi lakjaikban, (Sennenhütten) melyekben híres sajtjaikat készítik; ezek többnyire 30 fontosak, de voltam Grindewalden mellett oly sajtcsináló házakban is, hol 150 fontosokat készitnek."
" A mező mindenütt tele szorgalmas munkásokkal; a férfiakkal a nők egy sorban kaszálnak. A tyroliak munkások, szorgalmasok, erősek és vidámok; régi szokásaikhoz ragaszkodnak; szeretik hazájokat; vallásukban tulbuzgók. Régi nemzeti öltözeteiket megtartották. Az útazás Tyrolban a mint kedves, úgy legkevesebb költségbe is kerül. Vendéglőkben a szolgálatot mind leányok teszik."

                                         Őszi táj Tirolban

Tirol a földrajzi adottságai miatt csak a bronzkorban kezdett el benépesülni. A Nyugat-Római Birodalom bukása után germán királyok és hercegek uralkodtak. A Nagy Károly idejében kialakult egység a fia és unokái uralma alatt felbomlott és Tirol két részre szakadt. Észak a bajor hercegséghez, míg dél az olasz királysághoz került.
Fénykora Mária Terézia idejére tehető, aki fejlesztette az oktatást, pozitív változtatásokat vezetett be az igazságszolgáltatásban, élénkült a kereskedelem, virágzott a művészet és tudomány. A polgárság rajongott érte, számos műalkotás készült a tiszteletére, közülük a legkiemelkedőbb az innsbrucki diadalkapu.
II. József idejében az egyház is hatalmas teret kapott. 46 férfi és 21 női zárda működött szerte a tartományban.
A Napóleoni háborúk azonban véget vetettek a boldog béke időknek, és csak 1813-ban került vissza Ausztriához - addig francia, majd bajor fennhatóság alá tartozott.
Az I. Világháború után ismét megtépázták méltóságát. Tirol déli része átkerült Olaszországhoz.

                                           Ötztali falu

Fő bevételi forrása az idegenforgalom majd ezt követi a mezőgazdaság és az ipar. Mellesleg az ország második legvirágzóbb tartománya.
Itt található a legtöbb frekventált síparadicsom is, hogy csak néhányat említsek: Kiztbühele, Zillertal, Stubaiertal, Ötztal , Silvretta vagy az Arlberg régió.

                                   Ötztaler folyó egy jellegzetes fatetős híddal

Érdekességek:Tirolban van a legtöbb eltérő tájszólás. Ennek oka pedig a földrajzi adottságában keresendő, ugyan is az elszigetelt völgyekben, valamint a hegylakók sokáig elkülönülve, zárt csoportokban éltek.
Néhány - a tartományban született - és visszavonult sportoló a szállodaiparban próbál szerencsét. Olyan nevek mint Gerhardt Berger (volt F1-es pilóta) vagy Karl Schranz (többszörös világbajnok síelő) is egy-egy hotel büszke tulajdonosai.
De ha mákunk van és a Kaisergebirge környékén kapunk munkát, akkor könnyen megeshet, hogy belebotlunk az osztrákoknál oly nagy sikerrel futó Hegyi doktor valamelyik szereplőjébe, mivel ebben a régióban forgatják a sorozatot. Évente egyszer a rajongóknak itt találkozót is szerveznek a sorozat szereplőivel.
Tirolnak még számos híres szülötte van, de egy valakit azért még szeretnék megemlíteni. Ha azt írom Richard Moser nyomozó? Oké! Szűkítem a kört. Volt egy négy lábú nyomozó társa. A sztori Bécsben játszódott. Ja! Ja! Mehet a Rex felügyelő? Igen! A Rex felügyelő első nyomozója is tiroli. Tobias Moretti ma színházi rendezőként és színészként tevékenykedik. Családjával Innsbrucktól nem messze él.

Egy hotel aminek történelme van

Sok szállodában megfordultam már az elmúlt négy évben. Volt közöttük kicsi, családias és nagy komplexum is. Nekem a kis hotelek jobban bejönnek, pedig ott ezerszer többet kell dolgozni, mivel a munkafolyamatok nem válnak úgy szét mint például egy nagy szállodában. Az ilyen helyeken gyakran nem csak szobalány vagy, hanem konyhai kisegítő, pincér és olykor még recepciós is. Főnöke válogatja, hogy éppen mit sóz rád.
A most következő hely több szempontból is meghatározó volt számomra. Egyrészt a fekvése már maga igen látványos, hisz egy hegyszirten áll, közvetlenül annak szakadékánál, úgy kb. 720 méterre a tengerszint felett. A szomszédságában az azonos nevű vár romjai fekszenek. Lentről amolyan makett látványt nyújtanak. Nem hiszem, hogy van olyan turista aki ne próbálta volna meg Bad Ragazból "lekapni" a kastélyt.

A másik ok, hogy szemben az eddigi modern munkahelyeimmel, itt azért a történelem lágy és olykor kísérteties szele is belengte az épületet. Ez szélviharok idején teljesedett ki, és néha az ember úgy érezte magát mintha a Skót felföld valamelyik kísértetkastélyában járna.

Nevét a szomszédos várról, ill. annak romjairól kapta, ugyan is 1880-ban - amikor épült - a várnak már csak a tornya és néhány védfala volt meg. A fal egy része ma a hotel kecskék által lakott részében is megtalálható.
Bevallom töredelmesen, hogy sok felé kutakodtam a hotel történelmével kapcsolatban, azonban a halban található történelmi áttekintő is inkább a várral és a kolostorral foglalkozik, így sajnos a korai birtokosok neve is rejtve maradt.

 Az első tulajdonos lelkesedése és kreativitása nem ismert határokat. A festői helyen fekvő épület mellé még egy kötélvasutat is tervezett, ami Bad Ragazból a hotelig szállította a vendégeket. Az első szerelvények 1892 augusztus 1.-én indultak. Menetrendje a völgyben közlekedő vonatokhoz igazodott. A kötélvasút menetideje háromnegyed óra volt.

Sajnos 1965-ben megszüntették a közlekedést, nyomvonalának nagy része még ma is látszik. Manapság egy szűk, szerpentines mű úton lehet feljutni, úgy 7-10 perc alatt, míg gyalogszerrel egy kiépített túra úton ami kb. 1 óra.
A sors produkál érdekes dolgokat, mégpedig azt, hogy 100 évvel később, 1980-ban a főnököm és felesége vásárolta meg a hotelt.
35 éves fennállásuk alatt az épület kisebb átalakításokon esett át. Új toldalék lett a csupa üveg Wintergarten (télikert) amit 1995-ben építettek és ezzel közel 180 fő egyidejű befogadását tették lehetővé a másik három helyiséggel együtt. A kert különlegessége, hogy rossz idő esetén is zavartalanul lehet élvezni a környék nyújtotta panorámát.

 Kilátás a Wintergartenből.

1997-ben egy kisebb gáz-blokkerőmű is épült aminek köszönhetően a hotel energiaellátás terén - meleg víz, fűtés, világítás- teljesen önellátóvá vált.
Főnököm nagy tervei között szerepelt még a kötélvasút újáélesztése, azonban ezt végül el kellett vetnie.
Az épület 10 vendég szobája közül hármat emelnék ki, ez a  Königsloge, a Schlosszimmer valamint a Gartenzimmer. Ők szinte állandóan be voltak foglalva. Minden szoba panorámás, a többség a Rajna völgye felé néz. Berendezésüket az egyszerű svájci puritanizmus jellemzi. Itt nem divat az agyon desing.
Königsloge: A szoba a hotel tornyában, egyben legmagasabb pontján található. Remek rálátással Sarganserlandra és a Rajnára. A szobába privát csigalépcsőn keresztül lehet feljutni.

..és a kilátás

Schlosszimmer: A Rajna völgye felé néző szobából lehet a legtöbb helyre rálátni. Fürdőszobája utólag lett beépítve.

..és a kilátás onnan.

Gartenzimmer: A legnagyobb szoba egy üveg télikerttel és terasszal. Déli fekvésének köszönhetően a legmelegebb és legvilágosabb.

Az erkélyről fantasztikus a kilátás a kertre és a környékre.

A szivárvány látványa sem piskóta egy-egy kiadós nyári zápor után.

A legtöbb látogatót a panoráma vonzzotta ide, azonban a hotelnek minden évben voltak színes szezon programjai, mint a negyedévente megrendezésre kerülő Dinner-Krimi, ami egy interaktív színházi vacsorát takart, a Manöverwoche, amikor főnök előszedte a gulyáságyúit és hetekig csak katonai kajákat szolgáltak fel, meg katonásdit játszottak egyenruhában. De ott volt még az Appenzeller Woche ami szintén egy kulináris hét az adott terület ételkülönlegességeiből. És ne feledkezzünk meg a skótokról sem. Hogy miért? Mert hát általában novemberben volt egy Whisky élményest, amikor a kaja mellett a skót Whisky is teret nyert, no nem üvegből, hanem hordóból.

Főnökék idén tartották a 35. jubileumukat, míg az épület a fennállása 135. évét. Szerény véleményem szerint mindkét szám szép múltat takar.
A hotel méltán lehet büszke nem csak az elhelyezkedésére, történelmi múltjára hanem arra is, hogy a Bad Ragazban lévő 5 csillagos hotel mellett itt fordul még meg a legtöbb milliárdos, legyen az orosz, esetleg az arab világból érkezett sejk, herceg vagy bármilyen kékvérű egyed.

A kilátás önmagáért beszél, legyen bármilyen az idő vagy legyen bármelyik évszak

Sajnos a tulajdonosok egészségi állapota nem teszi lehetővé a hotel további üzemeltetését, jelenleg értékesítés alatt áll.
A kérők sora végtelen, de külföldinek nem szívesen adnák el, akinek meg igen az nem rendelkezik megfelelő tőkével.
Azért remélem, hogy ez a fantasztikus épület még hosszú időn keresztül fog állni a maga méltóságában Bad Ragaz felett, és sikerül megfelelő vevőre lelni, aki ugyan azzal a hittel és lelkesedéssel viszi tovább a hotelt mint elődei.