Az a nagy helyzet, hogy ide már tavaly is el akartam menni,- sőt illő is lett volna, mert ugye akkor volt az I. Világháború évfordulója- azonban bizonyos technikai problémák miatt el kellett halasztanom ezen látogatásomat, de most a második szabadnapomon fogtam a hátizsákomat és neki vágtam a túraútnak.
St. Luzisteig valójában egy hegyvonulat Maienfeld és a liechtensteini Balzers között. Több Rajnáról készült fotómon is jól látható a hosszú hegygerinc melynek felső szikláin ma már fenyőfák állnak őrséget. És most sokakban felmerülhet, hogy ez a földrajzi domborulat vajon milyen szerepet is töltött be a svájci hadsereg életében. Nos határhoz közel vagyunk, és bár Svájc kimaradt a háborúkból, támadás soha nem fenyegette, de az ördög soha sem alszik elvből kiindulva, szépen felszerelt hadsereget sikerült kiállítaniuk azokban az időkben. Ez a rész pedig kulcsfontosságú határvéd szerepet töltött be.
Az I. Világháború idején építette ki a katonaság a gerinc mögött húzódó hágót, ami a már fent említett két települést köti össze, és anno a gyorsabb csapatmozgások és logisztikai ellátások miatt volt szükség egy jól használható útszakaszra. A mai kor követelményeinek is megfelelő mű úttal párhuzamosan pedig egy könnyű turista út vezet fel a kis katonai faluhoz, ami áll egy fogadóból, egy templomból és az úttól beljebb fekvő Katonai Múzeumból. A háború alatt a hadsereg a lovait tartotta itt. Manapság kiállítóhelyiségként működik, a szomszédságában pedig birkák legelésznek békésen.
A kis katonai falut elhagyva, ha Maienfeld felé megyünk vissza ott találunk egy parkolót. Onnan indul egy kellemes kis kaptató felfelé a gerincre. A látvány miatt érdemes megmászni, mert az a panoráma ami ott fogadja az embert, az valami mesés. Sajnos a fotók sem adják vissza azt a képet ami akkor tárult a szemem elé.
Leültem egy farönkre és elfogyasztottam a kis ebédkémet, miközben a lábaim alatt heverő Rajna völgye és a szemközti hegyek szépségében gyönyörködtem. Innen aztán tényleg mindent jól be lehet látni és szemmel lehet tartani.
St. Luzisteig valójában egy hegyvonulat Maienfeld és a liechtensteini Balzers között. Több Rajnáról készült fotómon is jól látható a hosszú hegygerinc melynek felső szikláin ma már fenyőfák állnak őrséget. És most sokakban felmerülhet, hogy ez a földrajzi domborulat vajon milyen szerepet is töltött be a svájci hadsereg életében. Nos határhoz közel vagyunk, és bár Svájc kimaradt a háborúkból, támadás soha nem fenyegette, de az ördög soha sem alszik elvből kiindulva, szépen felszerelt hadsereget sikerült kiállítaniuk azokban az időkben. Ez a rész pedig kulcsfontosságú határvéd szerepet töltött be.
