2016. június 26., vasárnap

A linzer szülőföldje

Felső-Ausztria tartományi székhelyén járunk egy villámlátogatás erejéig.
Linz az ország harmadik legnagyobb települése, az osztrák nehézipar fellegvára, valamint közép-európa fontos közlekedési csomópontja. Négy pályaudvara, óriási folyami kikötőrendszere és egy nemzetközi repülőtere is van. 


Földrajzi szempontból a Linzi-medencében fekszik a Traun és a Duna találkozásánál.



Történelmét tekintve már a bronzkorban is lakott volt. nevét először a kelta időkben említik, mint Lentia ( Csónak). A római időkben polgárváros és helyőrség volt,majd az ezt követő időszakokban "átjáróház" lett. A bajorok itt építették ki a védelmi rendszerüket az avarok ellen, majd később itt vonultak át a magyarok és hunok nyugat felé. Nagy Károly frank hadai is innen indultak kelet meghódítására. A nyugodtabb időszak akkor köszöntött be, amikor a Babenbergek fennhatósága alá került. 1230-ban városi jogot kapott és egy erődítménnyel vették körül. 
1490 számunkra is ismert dátum, hisz Mátyás királyunk serege ekkor jutott el Bécsbe és a császárt egészen Linzig szorították vissza. III. Frigyes itt is hunyt el.
A vallásháborúkban gyakran szerepelt a város. 1645-ben III. Ferdinánd és Rákóczi György békekötésének volt a színhelye.
A napóleoni háborúkat ők is megszenvedték.
Az 1800-as évek végétől ipari fejlődésnek indult. Náluk épül meg először Európában az első sínpálya a Csehországi Budweisig. A II. Világháborúban 22 súlyos bombatámadás érte és 60.000 német menekültet kellett befogadnia. A nácik a Felső-Duna-vidék központjának tették meg és megépítették a Hermann Göring Műveket, amellyel megkezdődött a város nehéziparának fejlesztése.
Az újjáépítések után nem csak további gyárak és raktárépületek épülnek, hanem oktatási intézmények és sportlétesítmények is. Mivel a 70-es, 80-as években azzal illeték, hogy túl zajos és szennyezett a gyáraktól, szigorú intézkedések bevezetésével mára már jelentős javulás tapasztalható a levegőjében.
Eléggé kilóg a romantikus osztrák városok sorából. Óvárosa a Duna déli partján fekszik, reneszánsz és barokk házai nagyon szépek, noha az évek során beékelődött közéjük néhány modern épület is, de ezek nem "rondítottak" bele a várso arculatába. 
Mivel kevés idő állt rendelkezésemre, így csak a pályaudvartól könnyen elérhető Hauptplatzig mentem tömegközlekedéssel. Ez 4 vagy 5 megálló onnan, attól függően, hogy honnan akarjuk megnézni a Főteret. Ha a Duna felől kezdünk akkor 5 megálló.
Linz egy nagyon rendezett város, nekem olyan érzésem volt ezen idő alatt ott, hogy mindent mérnöki pontossággal terveztek meg. A házak gondozottak, a villamosok meg szinte egymást üldözik.:)


A rövid kitérő célja nem is inkább a város megtekintése volt, hanem a hely híres sütijének megkóstolása.:) 
A nálunk ismert linzer recept nem azonos az eredeti linzi-vel. A süti kikísérletezőjenek neve nem más mint Johann Konrad Vogel cukrászmester. A valódi linzer pedig a következő képpen nézz ki: Egy torta aminek tésztájába kerülhet mogyoró vagy mandula is. Ribizli- vagy eperlekvárral kenik meg, majd a tetejére linzer csíkokat tesznek hosszában és keresztben. Kezdetben csak a kitaláló cukrászdájában lehetett megvásásrolni, de később tömeggyártásba kezdtek.