Az Ill partján fekvő, de már a Rajna völgyében található gótikus jellegű városka a mai napig megőrizte középkori hangulatát. Földrajzi szempontból is kiváló adottságokkal rendelkezik, mivel itt kezdődik a Rajna völgye és itt találkozik össze a Rätikon a Bregenzer Wald vonulataival.
Fontos közlekedési csomópont, hisz itt ágazik nyugati irányba a vasút- és autóút Liechtenstein és Svájc felé.
Feldkirch a Clunia nevű római település magjára épült. 850-ben templomot építettek arra a helyre ami ma az óváros közepe, és a település később erről a templomról - Kirche bei den Feldern, azaz a mezőség mellett álló templom - kapta a nevét.
A középkori városrész a XII.-XIV. században keletkezett. Hugo von Monfort gróf - a környék leghatalmasabb nagyura - 1182-ben ide helyezte székhelyét és ő építette Schattenburg várát is.
A város különböző privilégiumokat kapott a családtól, mint városi jog és egyéb kedvezmények, melyeknek köszönhetően fellendült és meggazdagodott. Az utolsó Montforttól Nagy Szabadságlevelet kapott valamint a bíráskodás és pallos jogát is megszerezte. A család kihalása után a várost és környékét a Habsburgok szerezték meg.
Fontos közlekedési csomópont, hisz itt ágazik nyugati irányba a vasút- és autóút Liechtenstein és Svájc felé.
Feldkirch a Clunia nevű római település magjára épült. 850-ben templomot építettek arra a helyre ami ma az óváros közepe, és a település később erről a templomról - Kirche bei den Feldern, azaz a mezőség mellett álló templom - kapta a nevét.
A középkori városrész a XII.-XIV. században keletkezett. Hugo von Monfort gróf - a környék leghatalmasabb nagyura - 1182-ben ide helyezte székhelyét és ő építette Schattenburg várát is.
A város különböző privilégiumokat kapott a családtól, mint városi jog és egyéb kedvezmények, melyeknek köszönhetően fellendült és meggazdagodott. Az utolsó Montforttól Nagy Szabadságlevelet kapott valamint a bíráskodás és pallos jogát is megszerezte. A család kihalása után a várost és környékét a Habsburgok szerezték meg.
A középkorban és a reneszánsz időkben kulturált kereskedőváros volt, sok művész és tudós fordult meg itt, olyanok mint Georg Joachim Rheticus, aki Kopernikusz tanítványa volt és nagy szerepet játszott az új világkép terjesztésében, vagy Hieronymus Münzer orvos és földrajztudós.
Az 1600-as évek azonban véget vetettek a boldog békeidőknek, mert 1647-ben a svédek foglalták el, majd 1697-ben nagy része leégett.
1649-ben a jezsuiták itt alapították meg az első gimnáziumot, amelynek utódja a Stella Matutina nevű kollégium lett.
1800-ban a franciákkal kellett megküzdeniük, majd 1806-tól Bajor uralom alá kerültek egész Voralberggel együtt.
A II. Világháborúban 1943 október 1-én az amerikaiak kicsit elnézték a térképet és az Augsburgnak - az momentán Németországban van és innen északra - szánt bombát itt dobták le, több mint 100 ember halálát okozva ezzel.
A városnak rengeteg tornya és kapuja maradt meg. Ezek a Churi kapu és a Mühletor, melyeket 1270-ben építettek. Tornyai pedig a Katzenturm, amelyben egy 153 mázsás nagyharang van és az Ill partján magasodó Wasserturm, de még ott van a Pulverturm vagy a Pfauenschwanz. A többségük a XV.-XVI. században épült.
Az óváros rendkívül hangulatos a részben árkádos épületekkel. Rengeteg kávézó és pékség található itt, ahol a patinán sétálóutca hangulatát élvezhetjük egy csésze kávé vagy tea társaságában.
Ami egy kicsit lehangoló volt az első látogatásomkor- ami karácsony utánra esett - az a bérkoldusok hada, akik amint kiszúrták, hogy turista vagyok, egyből rám startoltak és csak úgy tudtam lerázni őket, ha magyarul beszéltem. Szerencsére azt nem értették, és miután nem boldogultak velem sem angolul, sem németül, sem olaszul, no meg a franciával is bepróbálkoztak, így leszálltak rólam, de ennek örömére fotózni nem nagyon tudtam, szóval legközelebb január elején tértem vissza ide. Akkor már nyomuk sem volt szerencsére.
