Nos miután kibicajoztam magam, a következő hétre városnézést terveztem. Lássunk csodát, mert hétfő és szép idő volt. Tőlünk Zürich vonattal 1 órányira van ami alatt csodálatos helyek mellett száguldottunk el, mint például Sargans, a Wallensee, melynek túloldalán ott tornyosultak a reggeli fellegekből kikandikáló churfirsteni csipkés sziklák, valamint a Züricherseet melyen számtalan nagy és kis hajó ringatózott. Aztán egy hosszú alagút után megérkeztünk a város központi pályaudvarára.
Az elegáns homlokzatú külső egy ultramodern hatalmas több szintes pályaudvart rejt magában.
Sétámat a Bahnhofstrassén kezdtem, majd miután beleuntam a jól ismert üzletmárkák nézegetésébe, felpattantam egy villamosra és kimentem a tó partjára.
A város engem egy kicsit Budapestre emlékeztetett, márpedig azért,mert úgy szét volt bizonyos helyeken bombázva-értsd. útfelbontás, felújítás- hogy nekem egyből a fővárosunk ugrott be. A villamosvezető is szorgalmasan mondogatta, hogy hol mi van lezárva.
A tó partján remek sétaút vezet, fás árnyas ligetekkel, jacht kikötőkkel és hajó állomásokkal szegélyezve.
Miután kigyönyörködtem magam a varázslatos panorámába, elindultam az óvárost felfedezni.
És itt most álljunk meg egy kicsit. Még nem tettem említést sem a kanton sem a város történelméről, szóval most bepótolnám.
Svájc kantonjai között Zürich nagyságban a hetedik helyen áll, míg népességét tekintve az első.
Itt él a legtöbb német, őket az olaszok követik. Az mellett, hogy fontos közlekedési csomópont, jelentős iparral is dicsekedhet.
A régiót 35 millió évvel ezelőtt tenger borította, aminek rengetek archeológiai és geológiai bizonyítékát tárták fel. A várostól nem messze még cölöpfaluk nyomaira is bukkantak. A római időkben a Baseltől Churig vezető északi főútvonal is keresztül haladt a városon.
A kora középkorban az egyházak befolyása alá került. A Limat menti két gazdag egyházi alapítvány, a Grossmünster és a Frauenmünster köré csoportosultak a kézművesek, tavi hajósok és kereskedők házai. Ebben az időben a nemesség is szívesen időzött itt, mivel a Karoling birodalom egyik grófságának székhelye, olykor pedig a német-római császárság udvara is volt.
Grossmünster
A Gotthard út megnyitásának köszönhetően további gazdasági fellendülés indult meg a régióban. 1218-ban birodalmi városi rangot kapott. A vezetésben az egyházi és nemesi rendek mellett a kereskedők és a polgári réteg is fontos szerephez jutott.
A történelem során mindig is arra törekedtek, hogy jól profitáljanak - első sorban gazdaságilag - a körülöttük zajló eseményekből. A Habsburgok hímes tojásként bántak a várossal és igyekeztek jó kapcsolatot ápolni velük.
A XV. században a hatalmat a céhek vették át. A város fejlődött, azonban a parasztság elnyomása és kizsákmányolása 1489-re lázadáshoz vezetett. A feldühödött parasztság az akkori céh vezetőt lefejezte, ám a hatalmat nem tudták sokáig megtartani, a céhek ismét kezükbe vették az irányítást és tovább folytatták tartományaik kizsákmányolását. Ez a XIX. századi reformkorszakig tartott, akkor ugyan is a munkásság és a parasztság usteri összefogása révén kiharcolta magának a részét a kanton
kormányzásában.
Érdekesség, hogy Zürich kanton lakosságának csak 46%-a született helyi.
Zürich ma Svájc vezető gazdasági hatalma ( bankok, biztosítok, textil- és gépipar), egyben a legnagyobb kulturális központja is. Vele csak Basel tudja felvenni a versenyt.
Itt van az ország legnagyobb egyeteme, és itt a legélénkebb az irodalmi és színházi élet. Néhány híresség is ezt a helyet választotta öregebb napjaira, hogy csak néhányat említsek, a svájci "unikum" Dieter Meyer a Yello egykori frontembere- született helyi- vagy a rock nagyi,( Tina Turner) aki a város szomszédságában éldegél milliárdos svájci férjével.
Nekem az összbenyomásom a városról, hogy tökéletesen ötvözi az újat a régivel, az óváros belesimul a köré épült modern világba. Percek alatt eljuthatunk a luxus üzleti negyedből a méltóságteljes Altstadtba, a szűk utcácskákban hemzsegnek a kerthelyiségek, teraszok, legyen az olasz, svájci, japán vagy török étterem, kávézó, mindegyiknek meg van a maga hangulata.
Huldrych Zwingli zürichi reformátor szobra
Limat, jobb oldalt a városháza épületével
A városháza, a rakparton sorakozó kereskedő házakkal
Sétámat a Bahnhofstrassén kezdtem, majd miután beleuntam a jól ismert üzletmárkák nézegetésébe, felpattantam egy villamosra és kimentem a tó partjára.
A város engem egy kicsit Budapestre emlékeztetett, márpedig azért,mert úgy szét volt bizonyos helyeken bombázva-értsd. útfelbontás, felújítás- hogy nekem egyből a fővárosunk ugrott be. A villamosvezető is szorgalmasan mondogatta, hogy hol mi van lezárva.
A tó partján remek sétaút vezet, fás árnyas ligetekkel, jacht kikötőkkel és hajó állomásokkal szegélyezve.
Svájc kantonjai között Zürich nagyságban a hetedik helyen áll, míg népességét tekintve az első.
Itt él a legtöbb német, őket az olaszok követik. Az mellett, hogy fontos közlekedési csomópont, jelentős iparral is dicsekedhet.
A kora középkorban az egyházak befolyása alá került. A Limat menti két gazdag egyházi alapítvány, a Grossmünster és a Frauenmünster köré csoportosultak a kézművesek, tavi hajósok és kereskedők házai. Ebben az időben a nemesség is szívesen időzött itt, mivel a Karoling birodalom egyik grófságának székhelye, olykor pedig a német-római császárság udvara is volt.
A Gotthard út megnyitásának köszönhetően további gazdasági fellendülés indult meg a régióban. 1218-ban birodalmi városi rangot kapott. A vezetésben az egyházi és nemesi rendek mellett a kereskedők és a polgári réteg is fontos szerephez jutott.
A történelem során mindig is arra törekedtek, hogy jól profitáljanak - első sorban gazdaságilag - a körülöttük zajló eseményekből. A Habsburgok hímes tojásként bántak a várossal és igyekeztek jó kapcsolatot ápolni velük.
A XV. században a hatalmat a céhek vették át. A város fejlődött, azonban a parasztság elnyomása és kizsákmányolása 1489-re lázadáshoz vezetett. A feldühödött parasztság az akkori céh vezetőt lefejezte, ám a hatalmat nem tudták sokáig megtartani, a céhek ismét kezükbe vették az irányítást és tovább folytatták tartományaik kizsákmányolását. Ez a XIX. századi reformkorszakig tartott, akkor ugyan is a munkásság és a parasztság usteri összefogása révén kiharcolta magának a részét a kanton
kormányzásában.
Zürich ma Svájc vezető gazdasági hatalma ( bankok, biztosítok, textil- és gépipar), egyben a legnagyobb kulturális központja is. Vele csak Basel tudja felvenni a versenyt.
Itt van az ország legnagyobb egyeteme, és itt a legélénkebb az irodalmi és színházi élet. Néhány híresség is ezt a helyet választotta öregebb napjaira, hogy csak néhányat említsek, a svájci "unikum" Dieter Meyer a Yello egykori frontembere- született helyi- vagy a rock nagyi,( Tina Turner) aki a város szomszédságában éldegél milliárdos svájci férjével.
